A komoyabb rendfokozatú katonák között volt Müller százados századparancsnok, egy idősebb úr. Először a neudorfi Debatin közlegény kapott tőle rendkívül szabadságot – a században neki voltak a legjobb eredményei lövészetből, ezért csak orvvadásznak hívtuk.
Ott volt még egy Schulz nevű őrmester, a század számvevője. Az volt a legjobb, ha az ember nem került az útjába.
Meg kell még említeni Hepper őrmestert, valamint Motzer és Teufel szakaszvezetőket. Heppernek köszönhetem, hogy elvégezhettem a gépjárművezetői tanfolyamot, és III. osztályú jogosítványt kaptam.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jogosítvány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jogosítvány. Összes bejegyzés megjelenítése
1941. december 22., hétfő | 3. osztályú Wehrmacht-jogosítvány
Az elméleti és gyakorlati vizsgára 1941. december 22-én, hétfőn került sor. A katonai igazolványomba a következő bejegyzés került
Wehrmachtsführerschein Kl. 3 (22.12.41) durch Inf. Ers. Btl. (mot) 119, Liste 1941/723.
A vizsgáztató egy kedves, idősebb tiszt volt: nagyon megnyugtató volt a jelenléte.
A gyakorlati oktató egy fiatal altiszt volt. Stuttgartban és Zuffenhausenben vezettünk, és az oktató barátnői fuvarozását is vezetési gyakorlatnak tekintette. A szolgálatban azonban nem ismert tréfát. Előfordult, hogy egy tanulónak a hiba súlyossága szerint pl. ki kellett szállnia az autóból, és a jármű után kellett futnia – hegynek fölfelé a laktanyába. Egyszer én is csináltam valami ostobaságot, és az altiszt azt mondta: „Azt hiszem, ön berúgott.”
A vizsga után szerette volna, ha én leszek a tisztiszolgája, de tudattam vele, hogy már Breiholz és Friedel őrmesterek szolgálatában állok.
Wehrmachtsführerschein Kl. 3 (22.12.41) durch Inf. Ers. Btl. (mot) 119, Liste 1941/723.
A vizsgáztató egy kedves, idősebb tiszt volt: nagyon megnyugtató volt a jelenléte.
A gyakorlati oktató egy fiatal altiszt volt. Stuttgartban és Zuffenhausenben vezettünk, és az oktató barátnői fuvarozását is vezetési gyakorlatnak tekintette. A szolgálatban azonban nem ismert tréfát. Előfordult, hogy egy tanulónak a hiba súlyossága szerint pl. ki kellett szállnia az autóból, és a jármű után kellett futnia – hegynek fölfelé a laktanyába. Egyszer én is csináltam valami ostobaságot, és az altiszt azt mondta: „Azt hiszem, ön berúgott.”
A vizsga után szerette volna, ha én leszek a tisztiszolgája, de tudattam vele, hogy már Breiholz és Friedel őrmesterek szolgálatában állok.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)