1941. ősz | Evés, mint kötelező szolgálat

A vasárnapi szabadságról jöttem vissza, a távolság otthonról (Rheinhausen) a laktanyáig (Stuttgart-Zuffenhausen) alig 100 km volt. Mivel édesanyám küldött ennivalót, ezért ezen az estén nem mentem le a kantinba vacsorázni.

– Az étkezés szolgálat – így Vierhaus szakaszvezető, és írásban jelentést tett, amely Breiholz őrmesternél landolt. Mivel – hál’ Istennek – Breiholz tisztiszolgája voltam, ezért a jelentés egy Baumann közlegénnyel folytatott megbeszélést követően megsemmisíttetett. Breiholz sebesültként került az orosz frontról Zuffenhausenbe. Kedves ember volt – ember volt.



Vierhausszal később Oroszország déli részén találkoztam. Ügyet sem vetettem rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése